12.Fejezet

Hy Everybody! Megint nincs egy komment és pipa sem. 

:((((((( Why?:O
Xx.

12.Fejezet

*Claire szemszöge*

Vártam az esti mozit. Végre kimozdulok.És amúgy is: kedvelem Aront. Persze nem szeretnék tőle semmit és remélem,hogy ezt ő is tudja. Letusoltam,majd kimásztam és megtörölköztem. Felvettem egy csinos,de mégis laza szettet és mivel este kicsit hűvös van,felvettem egy drapp színű pulóvert.Feltettem egy kis sminket. Szempillaspirál,korrektor,szájfény.És ezzel késznek is nyilvánítottam magam.

Fél hétkor egy autó állt meg a házunk előtt. Felkaptam magamra a pulóverem,kezembe a táskám és kiléptem a nyári estébe. Ahogy megpillantottam a fekete BMW-t megfogalmazódott bennem egy kérdés: Hány éves is Aron? Nem kérdeztem tőle meg. Nem is tudom miért. Kiléptem a házból Ő pedig éppen akkor szállt ki az autójából. Odaléptem hozzá és két puszival üdvözöltük egymást majd beszálltunk a járműbe. Az út nagyjából csendben telt és - mivel nem hagyott nyugodni -  megkérdeztem,hogy mennyi idős. Mosolygott kérdésemen és elmondta,hogy 19.
A moziban egy vígjátékot néztünk,ami egyikőnknek se tetszett igazán,szóval végigbeszélgettük. Tisztáztuk,hogy barátságnál nem szeretnénk többet egymástól. Hál' Istennek. Így is bonyolult eléggé a helyzet..
Szóval,most az van,hogy Aronnal nagyon jóba vagyok,van állásom és komplikált kapcsolatom. Harryvel sem beszélek és Zaynel sem. Nem tudom,hogy mit kéne mondanom. Nem tudom mit akarok. Még mindig szeretem Zaynt és kedvelem Harryt. Kedvelem. De nem érzem azt,hogy szerelmes lennék belé. Bár nem adtam neki sok időt,hogy belé szeressek.Ekkor eszembe jutott,hogy ma szombat van. X-faktor. Lara elment valahová így egyedül maradtam itthon. Nem tudom,hogy néznem kellene-e. De kíváncsi vagyok. Végül is én biztattam Zaynt erre az egészre és ma lépnek felé először élőbe.. Megnézem! Kíváncsi vagyok. Bekapcsoltam a Tv-t a nappaliban és egy tál sózott mogyoróval lehuppantam a kanapéra. Kapcsolgattam az adók között míg megtaláltam az adót amin az X-faktort adták. Hallgattam és néztem a különböző eladókat - akik nagyon ügyesek - és a szívem a torkomban dobogott amikor a műsorvezető bejelentette a következő fellépőket. Nem nehéz kitalálni,hogy kikről van szó. Liam kezdte el a dalt majd Zayn fojtatta. A lélegzetem is elállt. Hihetetlenül jól nézett ki a fekete-piros kockás ingében,fehér testre simuló pólóval, a tőle megszokott bakancsban és tökéletesen belőtt hajával.. Majd a dal beindult és kifejezetten éveztem az előadásukat. Nagyon tehetségesek.

A produkció végén én is elkezdtem tapsolni,bár egyedül voltam itthon. Nagyon jók. A hangjuk,a stílusuk,a kinézetük. Tipikus sztár alkatok. Szerintem még nagy karrier áll előttük. Fáradt voltam,de meg akartam még nézni,hogy be jutnak-e így még fent maradtam. Vagyis akartam. Elaludtam végül és arra keltem,hogy egy kéz óvatosan rázogat fel álmomból. Először összehúzott szemekkel bámultam ez előttem lévő személyre mert az erős fény bántotta a szemem. Nem tudtam kivenni az előttem lévő alakot csak miután a szemem megszokta hirtelen világosságot és ekkor göndör fürtökkel és egy  mosolygós,gyönyörű zöld szempárral találtam szembe magam. Villámcsapásként hatolt belém a felismerés: Harry itt van én pedig egy elég átlátszó pólóban melltartó nélkül,egy bugyiban fekszek itt kócos hajjal. Bár takaró volt rajtam,hirtelen zavarba jöttem és éreztem ahogy arcomat elönti a pír. 
-Jó reggelt Édes!-kuncogott édesen,mert megérezte zavarom.
-Szia Harry. Hány óra?-törölgettem álmosan szemeim.
-Tizenegy múlt.
-Hogy mi? Ohh.. basszus. 
-Lara mondta,hogy keltselek fel. Nem haragszol?-nézett rám boci szemekkel. 
-Aljas vagy!-jelentettem ki.
-Mi? Miért?
-Ha így nézel rám úgy nem lehet haragudni.-mondtam komolyan de a végén elnevettem magam és kipattantam a takaró alól majd fel álltam. Ám hamar rájöttem,hogy nem volt jó ötlet amikor azt észleltem,hogy Harry a szemeivel pásztáz és halkan hümmög
-Nem rossz.-méregetett szemével.
-Perverz.-vetettem oda neki.
-Talán nem tetszik?-rántott magához és átölelt. Csípőmnél fogva közelebb húzott magához úgy,hogy arcunk csak pár centire volt egymástól. Ágyékaink egymáshoz nyomódtak melleim kemény mellkasához préselődtek amit egy halk,férfias morgással fogadott. Számomra  nagyon zavarba ejtő volt a helyzet de láthatólag Harry élvezte. Nem mondom,hogy én nem,de még mindig zavaros a helyzet.
-Nem vagy éhes?-kérdeztem hirtelen és próbáltam kiszabadulni a szorításából. Kisebb sikerrel. 
-De. 
-Gyere csinálok valamit.-húztam kezénél fogva a konyhába.-Pirítós,szendvics,tojás,palacsinta vagy gyümölcssaláta.-soroltam a lehetőségeket
-Hmm.. nehéz választás. Szendvics. Az gyorsan kész van.
-Oké.
Megcsináltam neki kettő és magamnak egy szendvicset. És elkezdünk enni. Nem voltam már annyira szégyenlős és nem érdekelt,hogy néz. Kicsit be is szálltam a játékba és megkértem,hogy had üljek az ölébe. Mikor beleszálltam éreztem,hogy élesen szívja be a levegő én pedig ezen elmosolyodtam. Hajamat a bal oldalra vettem így jobb oldalt a nyakam szabad volt. Pár percig csendben ültünk és ettünk. Már nem bírta tovább így ajkait nyakamra nyomta és apró puszikkal hintette be azt. Amikor szívni kezdte volna leállítottam.
-Mit mondok az ügynökségen?
-Igaz..-hajtotta le a fejét.-Bocsi de most megyek. Próbálnunk kell a fiúkkal csak beugrottam.
-Oh..oké. Köszi. Jaj tényleg: néztelek titeket tegnap.
-Tényleg? És? Tetszett?-csillantak fel gyönyörű íriszei. 
-Igen ügyesek voltatok. Szóval bejutottatok? Nem tudtam végignézni. Bealudtam.-biggyesztettem le ajkaim. Ám Harry hamar rájuk tapadt és lassan kényeztette övéivel. 

-Igen.-válaszolta mikor elváltunk egymástól.
-Mi igen?-lepődtem meg mert még a csók hevében voltam.
-Továbbjutottunk.-vigyorgott.-Így tetszett a csókom?-húzta elégedett mosolyra a száját. 
-Ne reménykedj Styles.-és ezt komolyan kellene vennie..
-Meg se próbáltam. De most már tényleg megyek.-nyomott egy rövid búcsúcsókot számra én meg álltam ott lefagyva amíg ő kisétált az ajtón és csak idétlenül vigyorogtam. Mit művelek? Nem tehetem ezt. Felelőtlen voltam. Nem gondoltam a következményekre. Nem hiszem el..